A legtöbb kapuban és lépcsőházi ajtóban ez van. Legtöbbször váltóáramú (ami berreg), időnként egyenáramú, ill. fordított működésűvel is találkozunk. Legtöbb esetben az ajtó külön kulccsal is zárható. Ha éjszakára bezárták az ajtót, úgy elektromosan nem nyitható (pl. kaputelefonról). Mivel az ilyen elektromos zárral szerelt ajtók többsége könnyedén nyitható, megnőtt az igény magasabb biztonsági fokú elektromos zárak telepítésére. Betörésvédelmi szempontból tehát nem nyújtanak megfelelő védelmet, mert egy nagyobb csavarhúzóval kifejthető az erő (75-150 kg), aminek az elektromos zár már nem áll ellen; mivel kizárólag a csapda (kilincsnyelv) tartja zárva az ajtót, egy dróttal, vagy műanyag kártyával is könnyedén nyithatóak.
Biztonságtechnikai szempontból szerencsésebb megoldást jelentenek a síktapadó elektromágnesek, mint a „klasszikus” elektromos zárak, mert nagyobb erővel kell feszíteni az ajtót, hogy kinyíljon (180-500kg). Társasházakban rendszeresen telepítünk síkmágneseket, mert megfizethető és mozgó alkatrész híján kevesebb a meghibásodás. Egyes kollégák már 60-80.000 forintért beszerelik, de ha tűzvédelmi szempontból és esztétikailag megfelelő kivitelezést szeretnénk, akkor inkább 100.000 forint körül kell gondolkodni. Nem beszélve a járulékos költségekről: kilincs helyett ajtóhúzó belül is, takarólemez, vésznyitási lehetőség, feliratozott, lezárt vezérlődoboz…
A síkmágnesek elvén működő zár, csak mechanikus reteszelés jön létre, így szakítószilárdsága tonnákban mérhető. Tűzvédelmi megfontolások miatt sokan elvetik, de egy jól átgondolt kivitelezéssel az egyik legjobb megoldást nyújtja. Komplex biztonságtechnikai kivitelezésnél előszeretettel alkalmazzuk. Létezik belőle feszültre nyíló és fordított működésű is…
Nagy, robosztus és hangosan berreg. Kívülről egy RIM-betétet működtetve kulccsal, belülről általában egy kis fekete kallantyúval nyitjuk. Befeszítés ellen jól ellenáll, megfizethető, de újonnan keveset szerelünk, inkább javítjuk, vagy cseréljük. Általában FEB, időnként CISA típussal találkozunk. Sok bejárati portálra - méreténél fogva nem is szerelhető. Nem rossz konstrukció, de Magyarországon nem igazán élte meg fénykorát.
A kódzárakról igyekszünk lebeszélni ügyfeleinket, mert betörésvédelmi szempontból a legrosszabbak. A lakó beüti a kódot, azt lelesik és másnap már bent is vannak. Érzékenyek a piszokra, a hőmérsékletváltozásra…mindannyian találkoztunk már az „ERROR” felirattal a kaputelefon mellett. Kényelmes, de buta megoldás. Maximum a hajléktalanokat tartja távol…
Ha nem akarunk kulcsozni és a kódzárról is lemondtunk, akkor kényelmes és biztonságos megoldás lehet a közelítő kártyás, ~ kulcstartós, ~órás…megoldás. Odatartja az ember a kulcstartóját, kártyáját… és már nyílik az ajtó. Meglévő kaputelefon rendszerekbe könnyedén illeszthető ugyan úgy, mint bármelyik másik elektromos zár, csak itt sem szabad a legolcsóbb megoldást választani!
Közös képviselőknek hála, rendszeresen bíznak meg meglévő kaputelefon rendszerek javításával, ill. új kaputelefon rendszerek telepítésével. Komplex feladat, gondoljunk csak arra, hogy minden egyes lakásban fel kell szerelni a beltéri egységeket és sok esetben a meglévő kábelezés sem kielégítő. A kivitelezés úgy történik, hogy a közös képviselő megadja a névsort, lakásszámokhoz rendelve. Mi elkészítjük előre a címkéket, amik így már telepítésnél felkerülnek a kültéri egységre. Ha a zárbetét is cserélve lesz, akkor a kulcsokat előre lemásoljuk (mi magunk, lakásonként legalább kettőt) és legalább egy héttel a zárbetét telepítése előtt (proximity kulcstartókkal együtt) a lakók rendelkezésére bocsátjuk. Ezzel elkerülhető az a kellemetlen szituáció, hogy a zárcsere napján, este a tisztelt lakó nem tud bejutni a „saját” társasházába.
Ez a legtágabb kategória. Egy kalap alá kerül többféle szakma. Asztalos, lakatos, mechanikus és elektromos biztonságtechnikai rendszerszerelő (zárszerelő, villanyszerelő - tűzjelzős, riasztós, kamerás…). És még nem is említettem a garázskapuknál lehetséges betörésvédelmi megoldásokat…